Projektjeink » NymE-ERFARET Nonprofit Kft. megerősítése és továbbfejlesztése » Projekt bemutatása

NymE-ERFARET Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft. megerősítése és továbbfejlesztése


Kutatás-fejlesztési tevékenységünket meghatározza az a 2009-ben indított GOP-1.1.2-08/1-2008-0004 jelű projekt, mely több mint 40 ipari partner együttműködésével és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az 1,6 milliárd forint összköltségvetésű projekten belül megvalósuló hat erdőhasznosítási, illetve négy fahasznosítási részprojekt eredményeit, mint a növekedés biztos jeleit mutatjuk be az alábbi oldalon, valamint Cambium címet viselő kiadványainkban, mely letölthető.


Kutatás-fejlesztési részprojektek:

1. Gazdasági és természetvédelmi szempontból hatékony vad- és élőhelykezelési technológiák kidolgozása

2. Faenergetikai és erdővédelmi gépesítés fejlesztések

3. Korszerű természet közeli erdőgazdálkodási termékek és technológiák kidolgozása

4. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése

5. Természet közeli (természetszerű) erdőgazdálkodás erdőrendezési – faterméstani, jogi, ökonómiai – vonatkozásai

6. Erdőterületek biodiverzitásának vizsgálata, monitoring kialakítása, javaslattétel megfelelő erdőkezelési módok kiválasztására

7. Faanyagok modifikálása, tulajdonságainak javítása, segédanyagok fejlesztése

8. Fotoanalitikus sarangfelvételi módszer

9. Fafeldolgozási tevékenység fejlesztése hatékonyság növelésével

10. Energiatakarékos, technológia-rugalmas por-forgácselszívó rendszerek kifejlesztése, valamint szerszámfejlesztés az elszívási hatékonyság és az élettartam növelése céljából

Cambium 2012

Cambium 2013


.


1. Gazdasági és természetvédelmi szempontból hatékony vad- és élőhelykezelési technológiák kidolgozása

Részprojektvezető: Prof. Náhlik András

A GPS telemetria segítségével folyamatosan vizsgáljuk a vadkár okozásában legjelentősebb vadfajok erdő- és mezőgazdasági élőhely-terhelését. Folyamatos terepi felvételezésekkel és a GPS mozgáskoordináták kielemzésével meghatározzuk a vizsgálatba bevont erdővédelmi kerítéstípusok hatékonyságát. Teszteljük a gyakorlatban használatos mezőgazdasági kultúrákat védő rendszereket, ennek tükrében új védelmi eszköz fejlesztését kezdtük meg. Az eszköz tervezése megtörtént, a prototípus elkészítése folyamatban van. Az egyes kutatási helyszíneken takarmánytípus preferencia-vizsgálatokat végzünk, ezek eredményeként a későbbiekben meghatározzuk a téli mesterséges kiegészítő takarmányozás hatását a vadkárra, és ajánlást teszünk a gazdaságilag hatékony, vadkárkímélő takarmányozási technológiák alkalmazására. A vadban okozott károkat a vadelütéseken keresztül folyamatosan nyomon követjük a védekezés hatékonyságának növeléséért. A vadaskerti táplálkozás-biológiai és szaporodás-biológiai kutatások monitoring jelleggel folynak. Kimutattuk, hogy a célzott takarmányozás ellenére a vadaskerti vaddisznóállomány fertilitása huzamosabb ideje alacsonyabb, méhen belüli mortalitása magasabb. Vízivad állománybecslési módszerekkel, monitoring jelleggel folyamatosan vizsgáljuk az állományalakulást és a vonulást.

.


2. Faenergetikai és erdővédelmi gépesítés fejlesztések

Részprojektvezető: Prof. Dr. Horváth Béla

Elkészült az energetikai faültetvényekkel megvalósuló termelési technológiák rendszerszemléletű modellje.

Az erdészeti többcélú (gyűjtő, aprító, tömörítő) kihordó fejlesztése során elkészültek a javasolt változatok fő- és részlettervei. A fejlesztő team döntése alapján ezek közül elkészül a BPT-220 típusjelű tandem járószerkezetű alvázon a stabilan rögzített mozgó rakoncás felépítményes kivitel, melynek gyártási munkái elindultak.

A vágástéren visszamaradt áganyagot összegyűjtő berendezés (vágástakarító) fejlesztése kapcsán megfogalmaztuk a munkagéppel és az azt üzemeltetni képes erőgéppel (homlokrakodóval) szembeni elvárásokat, elkészültek prototípus vágástakarító fő- és részlettervei, majd maga a prototípus. Ezt követően megtörtént a prototípus gép vizsgálata, tesztelése, megvalósult a sorozatgyártás előkészítése, továbbá kiadtunk a gépről egy gépesítési információs füzetet.

Az erdőt kímélő közelítőgép fejlesztése során felmértük a kíméletes faanyag-közelítés gépi megoldásainak aktuális helyzetét, megfogalmaztuk az erdészeti elektromos közelítőgéppel kapcsolatos erdőtechnikai követelményeket. A fő- és részlettervek alapján elkészült a prototípus.

Elkészült a forgókaros injektálógép prototípusa, majd annak vizsgálata, tesztelése alapján elkészült a sorozatgyártást biztosító dokumentáció.


.


3. Korszerű természet közeli erdőgazdálkodási termékek és technológiák kidolgozása

Részprojektvezető: Prof. Dr. Varga Szabolcs

Az erdőművelés témakörén belül a fő irányokat a különböző erdőfelújítási módszerek összehasonlítása, védelem alatt álló területeken történő gazdálkodási módszerek kidolgozása és átalakító üzemmódú gazdálkodás kidolgozása jelenti. A kísérletek egy része hosszú távú kutatást igényel, így az általuk megfogalmazott kérdésekre csak előzetes eredményeket tudunk bemutatni. Helyi fatermési táblákat készítettünk, gyérítésjelölő módszereket dolgoztunk ki, terepi bemutatókat tartottunk és a helyi viszonyoknak megfelelő erdőfelújítási lehetőségeket vizsgáltunk.

Az erdővédelem témakörben a legfontosabb kutatási célokat a cserebogár és a bálványfa elleni általános védekezési technológiák, valamint helyi adottságokhoz igazodó gyomirtási technológiák kidolgozása jelenti. A cserebogár elleni védekezési technológia kidolgozása az ország különböző területein párhuzamosan zajló kísérletek eredményei alapján megtörtént. A bálványfa ellen folytatott, szintén az ország különböző vidékein végzett védekezési kísérletek lezárultak. A kísérletek hatásvizsgálata és az eredmények értékelése a 2012. év feladata. A helyi adottságokhoz igazodó technológiai javaslatokat kutatási jelentések formájában adtuk át a gazdálkodóknak.


.


4. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése

Részprojektvezető: Dr. Péterfalvi József

Az erdészeti terepi adatgyűjtő és kiértékelő rendszer eszközei elkészültek. A szoftver tartalmazza a fatömegbecslési és erdőleírási modulokat.

Az erdészeti útügyi információs rendszerek hatékony eszközeinek kifejlesztése keretében a könnyen kezelhető útügyi térinformatikai szoftver első változata elkészült, tesztelése megtörtént. Az erdészeti utak hatékony állapotfelvételéhez elkészítettük a pontos digitális hosszmérés eszközeit. A nyomvályúk lézertechnikával történő méréséhez fejlesztett eszköz prototípusa, illetve ennek működtető és adatgyűjtő informatikai alkalmazása elkészült, a tesztelés megtörtént. Az eszköz képes a járhatóság digitális rögzítésére. Az automata teherbírásmérő eszköz prototípusa, illetve ennek működtető és adatgyűjtő informatikai alkalmazása elkészült és a tesztelése is megtörtént.

A feltáróhálózat tervező célszoftver valós idejű 3D-s grafikus motorja elkészült.

Az erdészeti utak pályaszerkezetének vizsgálata keretében a kooperációs partnerekkel egyeztetett erdészeti utak állapotát felmértük, az utak forgalmát meghatároztuk. Az erdészeti utak víztelenítésének műszaki és ökológiai vonatkozásait egyaránt figyelembe vevő irányelvek kidolgozásához a rendelkezésre álló útállapot-értékelési és úttervezési adatbázisok elemzése folyamatban van.


.


5. Természet közeli (természetszerű) erdőgazdálkodás erdőrendezési
– faterméstani, jogi, ökonómiai – vonatkozásai

Részprojektvezető: Dr. Schiberna Endre

Felméréseket végeztünk az erdőgazdálkodás ökonómiai, természeti erőforrás gazdálkodás, humánerőforrás menedzsment és szervezési kérdésit illetően. A vizsgálatok eredményit felhasználva a témában megvédett doktori dolgozat is született.

Állománybecslési és faterméstani vizsgálatokat végeztünk szálalásra, illetve átalakító üzemmódra tervezett erdőállományokban. Egyváltozós fatérfogat-függvény alkalmazásával a szálaló és átalakító üzemmódú faállományok élőfa-készletének koncentrikus körös mintavétellel történő meghatározását dolgoztuk ki. Több erdészeti területen új, átalakító üzemmód bevezetéséhez szükséges erdődinamikai, faterméstani és ökonómiai vizsgálatokat folytattunk.

Kooperációs partnerünk megbízásából az erdészeti kivitelező vállalkozások gazdaságihelyzetét elemeztük , innovatív szemléletű marketingkampányban segédkeztünk az erdészeti géppark-fejlesztés terén, valamint tanulmányt készítettünk Sopron–Fertőd Kistérségre vonatkozóan a tűzifa-beszerzéssel, tűzifa-felkészítéssel és tűzifa-felhasználással kapcsolatos szokásokról és véleményekről. Kidolgoztuk Sopron város zöldfelületi vagyonkataszter ének rendszertervét.

Modelleztük az energetika célú faültetvények biomassza termelési potenciálját, és kidolgoztuk az üzemi keretek között történő fás szárú biomassza-termesztés üzleti modelljét.


.


6. Erdőterületek biodiverzitásának vizsgálata, monitoring kialakítása, javaslattétel megfelelő erdőkezelési módok kiválasztására

Részprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes

Elkészült a Nyírségben lévő Baktai-erdő és Sóstói-erdő florisztikai felvétele, növénytársulásainak felvételezése és vegetációtérképe, továbbá a termőhelyek részletes állapotleírása és térképezése. Az eredményeket könyv alakban publikáltuk.

Elkészítettük a Beregi-síkon található Lónyai-vadaskert állapotfelmérését, értékeltük az eddigi változásokat, felépítettük a terület monitoring-rendszerét.

A Baktai-erdőben értékeltük az eddigi erdőfelújításokat, mintaterületeket jelöltünk ki, ahol kívánalmainknak megfelelően végzik az erdőfelújítást, megteremtve egy hosszú távú monitoring alapjait.

A hetényegyházi mogyorós-tölgyesben rendszeres vegetációállapot-felméréseket végeztünk, a változások alapján rámutattunk a degradálódás okaira, s így javaslatot tehettünk a terület fenntartó kezelésére.

Az ország egyes akácállományainak leromlása miatt vegetáció-felvételezéseket, allelopátia és magbanki vizsgálatokat végzünk.

A Soproni-hegység délnyugati részén a folyamatos erdőborítás kialakítása érdekében megnyitott lékeket rendszeresen felvételezzük, ezzel egy hosszú távú monitoringot alapoztunk meg.


.


7. Faanyagok modifikálása, tulajdonságainak javítása, segédanyagok fejlesztése

Részprojektvezető: Prof. Dr. Molnár Sándor

Kocsánytalan tölgy és cser fafajok száraz termikus nemesítésére dolgoztunk ki menetrendeket. A javasolt technológiai fejlesztés javíthatja a minőségi tölgy, cser, és bükk rönkök feldolgozását, növelve a fűrészüzemek versenyképességét.

A zalahalápi parkettagyárban faanyag-modifikációs eljárás alkalmazásával új szalagparketta prototípusok előállítása történt meg, melyekkel a megbízó a hannoveri szakmai kiállításon is részt vett.

A faipari ragasztás-technika fejlesztése céljából olyan területeken végeztünk vizsgálatokat, amelyek nem rendelkeznek szabványos módszerekkel. A kísérletek alapján fafaj specifikus optimális technológiákat dolgoztunk ki.

Új technológiai megoldásokat állítottunk össze a tömörfa ablakgyártásban a szorpciós hatások feltárására, a végtermék minőségének javítása céljából.

Vizsgáltuk a hazai piacon megjelent trópusi import gumifa műszaki sajátosságait. Egy olyan átfogó ismeretanyagot állítottunk össze, melyben összehasonlítottuk a gumifa főbb alaptulajdonságait a hozzá hasonló bükk faanyag tulajdonságaival.

A gipszkötésű lemezek fejlesztése terén új kötésgyorsító anyag alkalmazhatóságát vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között.

Elvégeztük főzött, illetve főzés nélkül hámozott bükk furnér minták és bükk faanyag minták átfogó kémiai analitikai vizsgálatát a színhomogenizálás céljából.

Ipari szempontból eredményes kutatást végeztünk a száraz eljárással gyártott farostlemezek nedvességgel szembeni ellenállásának javítására.


.


8. Fotoanalitikus sarangfelvételi módszer

Részprojektvezető: Dr. Pásztory Zoltán

A részprojekt keretében az erdőgazdaságoknál termékként keletkező sarang (kis átmérőjű hengeres faanyag) választékok új felmérési módszerét fejlesztjük ki, amely gyorsabbá, egyszerűbbé és pontosabbá teszi a műveletet. Az új módszer a fotoanalitikát és a térinformatikát alkalmazza számítástechnikai platformon. A kutatás során a fő cél az adott sarangokban lévő tömör anyag mennyiség meghatározása a sarang befoglaló méretének és a kitöltési tényezőjének a meghatározásával. A felmérni kívánt sarangok bütü felületéről digitális felvételeket készítettünk és azokat dolgozzuk fel a fejlesztett szoftver segítségével. A fejlesztés során a megfelelő minőségű és paraméterezett kép elkészítését és feldolgozását egy fixen telepített rendszeren végeztük el.

A prototípuson jelentős változtatásokat hajtottunk végre a képkészítés során fellépő zavarok kiküszöbölésére és a feldolgozó algoritmus pontosságának és automatizáltságának növelésére.

A felmérés hibája az átlagszámolásos eljárásnál a mérések többségénél 3% alatti, ami a jelen gyakorlatban létező 13–18%-hoz képest kimagaslóan eredmény.

A kutatási projekt részét képezi egy mobil felmérő rendszer kifejlesztése is. Az ehhez szükséges hardvert kifejlesztettük. A mobil eszközön futó szoftver fejlesztése, tesztelése folyamatban van.


.


9. Fafeldolgozási tevékenység fejlesztése hatékonyság növelésével

Részprojektvezető: Dr. Pásztory Zoltán

A folyamatosan megújuló gazdasági környezetben a vállalkozások is egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A vállalkozások egyik reagálási eszköze saját belső működésének optimalizálása és egyre magasabb fokú szervezése. A termelési kapacitások kihasználtsága egyre fontosabb. A részprojekt keretében a vállalkozások számára egyedi hatékonyság növelő beavatkozásokat végeztünk.

Több cég számára végeztünk olyan technológiai innovációt, mellyel a bevitt invesztíciót meghaladó mértékű termelékenység növekedés érhető el.

Kiemelkedően jó eredményeket mutatnak azok a fejlesztési módszerek, amelyek objektív méréseken alapulnak. Ennek érdekében fejlesztettünk és vetettünk be mérő berendezéseket, melyek segítségével hosszabb időszakon keresztül nyerünk információt az adott gép vagy gépsor termelési adatairól. Az eredmények kiértékelése során nagyon sok következtetés vonható le a termelési folyamatokról. A munka során azokat a tényezőket kerestük, ahol a termelés a legnagyobb mértékben csökken és a zavaró tényező eliminálható. Intelligens kamerák felszerelésével és az adatok kiértékelésével sok olyan információhoz is hozzájutunk, amelyek csak komoly személyes jelenléttel lennének összegyűjthetők.

Egy vállalkozás esetében a cégre specializált termelési költségekhez kötött kumuláló modellt építettünk fel, ahol a termék költségnövekedése folyamatosan nyomon követhető a termelés folyamán.


.


10. Energiatakarékos, technológia-rugalmas por-forgácselszívó rendszerek kifejlesztése, valamint szerszámfejlesztés az elszívási hatékonyság és az élettartam növelése céljából

Részprojektvezető: Prof. Dr. Varga Mihály

A központi porelszívó hálózatok villamos energia felvételét, és a megváltozott forgácsolási paraméterek miatti por-forgács halmazok összetételének megváltozását vizsgáltuk. Elkészítettük egy kísérleti légtechnika hálózat terveit, mely alkalmas a méretezési eljárás kidolgozásához szükséges légparaméterek egy részének meghatározására, valamint a villamos energia felhasználás változásának regisztrálására. A minimális elragadási sebességek megállapítására lebegtetési kísérleteket is végzünk, melyhez a kísérleti berendezés megépítése folyamatban van.

A faforgácsoló szerszámok por-forgácselszívó képességének javítása érdekében méréseket végeztünk egy kétdimenziós lézeres részecskesebesség-mező elemző (PIV) rendszerrel. Alapmérések sorozatát végeztük el, amelyben szabadon eső, mesterségesen áramoltatott és forgószerszámmal szórt fapor részecskék áramlási mezejét elemeztük. A felvett áramlási mező a rendszer és a beállított paraméterek helyességét igazolták és fontos alapot szolgáltatnak a további nagysebességű mezők vizsgálatához.

A szerszámok és a munkadarab CNC megmunkáló gépeken történő forgácsolásakor fellépő rezgésviszonyokat tovább elemeztük. Ennek megfelelően vizsgáltuk az erőmérő cella merevségi tulajdonságait.


Ugrás az oldal tetejére